Egyszerűsítsünk. Így többé-kevésbé minden bonyolult dolgot meg lehet érteni/értetni végül. Jelen esetben a diktatúra fogalmát, vagy sokkal inkább gyakorlatát. Országunk jelenlegi vezetői vezetője előszeretettel reagál a diktatúra vádjára azzal, hogy de hiszen lehet demonstrálni, meg van ellenzéki sajtó. És szerinte ezzel a demokrácia teljes is. Csakhogy nem ezek a demokrácia fokmérői...
Stílusos leszek, a diktatúra fogalmát a Magyar Katolikus Lexikonból veszem.
diktatúra (a lat. dicto, 'tollba mond', 'irányít' szóból: 'zsarnokság'): egyetlen személy vagy csoport (parancs)uralma a közösség, az állam fölött. ... Amikor az alkotmányos állapotot nem az alkotmány védelmére használják föl, mindig fönnáll a veszélye annak, hogy a látszattörvényesség törvénytelenséggé és így ~vá változzék. ... Többnyire álcázva lép föl, néha megtűr maga mellett más pol. szerveket is, fondorkodik, ezek fölött egyoldalúan rendelkezik, a parlamentnek pl. csak az a szerepe, hogy helyeseljen.
A diktatúra tehát - baromi egyszerű - diktálást, diktátumot jelent. A párbeszéd ellentétét. A diktálásban nincs kérdezés, javítás, helyreigazítás, ellenvélemény, tévedés. Az van, amit mondanak. Egy beszél, a többi némán végrehajt. A hibáért pedig büntetés jár. Akinek volt még általános iskolában tollbamondás gyakorlata, az tudja. A diktálás tehát a szabad akarat teljes hiánya. Ez pedig a demokrácia teljes ellentéte.
A diktatúra azonban sokszor köntösben jár. A demokrácia leplébe burkolózik. Ahogy ma Magyarországon is. Nem kell hozzá vérnek folynia, meg katonáknak masíroznia az utcákon. Elég hozzá az, hogy akiknek a döntést kellene hozniuk, azoknak ehelyett egyetlen ember diktál, miközben a döntések érintettjeit senki nem kérdezi.
Több ponton is tetten érhető ez a fajta köntösbe bújt diktatúra: az alkotmány és a választási törvény egyoldalú átírásán keresztül, a hatalmi ágak centralizálásán át, a Nyuszi barátai és üzletfeleinek nyújtott - a gyenge gazdaságot még inkább romba döntő - közpénztámogatásokig. Mert mindezen folyamatokban ott volt végig a parlament, a választások, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, a média, a tüntetések. Csakhogy mindegyik intézmény neve elé oda kell ma már biggyeszteni a pszeudo (gör.,'ál', 'hamis') szócskát.
Ezen demokratikus intézmények mindegyikét átszabták az elmúlt 5 évben. Vezetőik a kormánypárt tagjai és azok családtagjai, törvényi hátterük erősen leszabályozott. Aki pedig ellenáll, az demokratikusan olyan névreírt különadót kap, hogy inkább hagyja a fenébe az egészet. A legszebb példa azonban mindközül a köpönyeges diktatúrára, a szabadon és demokratikusan választott országgyűlési képviselők ún. frakcióbüntetése, azaz pénzbírsága, amelyet akkor kapnak, ha nem úgy szavaznak, ahogyan azt a szeretett vezető elvárja. Persze, mondhatná erre a demokrácia bármely felkent önkéntes védője, hogy "ugyan már, mégse golyót kap a fejébe, aki ellenszavaz, csak egy kis pénzbüntetést, ha-ha" dehát erre a szintre csak nem fogunk már tovább süllyedni.
Amúgy de. Az isteni szikrából felszerelt KRESZ tábláig 20 nap alatt eljutott, 40 milliárd forintos költségvetési bevételt jelentő M0-ás útdíj ötlete ezt mutatja. A politikusi indoklás szerint ugyanis ez "Havonta két gombóc fagylalt árát jelenti." (Fónagy János, államtitkár) Társadalmi, szakmai, közigazgatási egyeztetés, hatástanulmány, méltányos idő a bevezetésig, ugyan már... Ennél talán egy látványosan viccesebb (egyúttal szánalmasabb és felháborítóbb) intézkedése volt a kormánynak: a vasárnapi zárvatartás. Az első felháborodások után valami "perverz oknál fogva" a kormány úgy döntött, hogy konzultál az érintettek képviselőivel. Az egyeztetésen végül 20 szervezet volt jelen, szakszervezetek, munkáltatói szervezetek, fogyasztóvédők, kiskereskedői szövetségek, kábé mindenki. Ezek közül 17 kategórikusan nemet mondott, egy hebegett, 2 pedig igent. Ez utóbbi kettőből egy nyíltan a kormányt támogatta minden eddigi akcióban, a másikat még a bíróság sem jegyezte be, olyan friss, és kormánypárti politikusok vezetik...
A frakcióbüntetésről amúgy ismét egy stílusos idézettel búcsúznék:
"Szeretném a T. Frakcióvezetés szíves figyelmét felhívni arra, hogy Magyarország általunk megalkotott és elfogadott hatályos Alaptörvénye Országgyűléssel foglalkozó fejezetének 4. cikke (1) bekezdése kimondja "Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.” Kimondja továbbá azt is, hogy „a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak” („Szabadság és felelősség”, VIII. cikk, (3) bekezdés), valamint azt is rögzíti, hogy „a közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” („Alapvetés”, B cikk, (3) – (4) bekezdés). A nép hatalma tehát a képviselő személyében illetve eljárása során, nem pedig egy párt, vagy frakció tevékenységének keretében ölt alakot." (2012. 12. 21. Ángyán József)
